A mezőgazdaság fejlesztése során egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a mezőgazdaság területén végzett pozitív tevékenységek. Az egyik ilyen tevékenység a regeneratív mezőgazdaság. A természetes ökoszisztémák, a talaj és a víz védelmével ez a mezőgazdasági fejlesztési modell a talaj terméspotenciáljának helyreállításán és fenntartásán alapul. A regeneratív mezőgazdaságban a mezőgazdasági termelést úgy végzik, hogy ne károsítsák a természeti környezetet, és tiszteletben tartsák annak erőforrásait.. A regeneratív mezőgazdaságban alkalmazott alapelvek régóta ismertek a gazdálkodók előtt különböző mértékben, és célja a talaj gazdagítása, valamint a vizek és az ökoszisztémák állapotának javítása.
Mi a regeneratív mezőgazdaság?
A regeneratív mezőgazdaság és a tőle elválaszthatatlan fogalom biológia, az intenzív mezőgazdaság alternatív gazdálkodási modellje, amelynek célja gondoskodva a természeti környezet megfelelő állapotáról. Ebben a mezőgazdasági típusban is hangsúlyt kap egészséges, fenntartható élelmiszerek előállítása. A regeneratív mezőgazdaság főbb feltételezései: a talaj terméspotenciáljának helyreállítása és fenntartása, valamint környezetbarát mezőgazdasági termelés. Eltekintve attól, hogy, a regeneratív mezőgazdaság csökkenti a CO2-kibocsátást, ezzel visszafordítva a kedvezőtlen klímaváltozásokat.
Mi a regeneratív mezőgazdaság? Leggyakrabban használt gyakorlatok
A regeneratív mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok nem teljesen új keletűek – régóta alkalmazzák a gazdálkodók. Közülük a leggyakoribbak a következők:
- eke nélküli, minimális talajművelés – a művelést a szükséges minimumra korlátozva a talajélet nem zavart, és a talaj mikroorganizmusai teljes mértékben elláthatják a növényeket tápanyaggal;
- természetes műtrágyák használata, beleértve a fenntartható műtrágyázást és a növényvédő szerek mennyiségének korlátozását;
- a talaj meszezése – a kalcium az egyik legfontosabb talajtápanyag, amely meghatározza annak teltségét is;
- takarónövények termesztése – hosszú gyökereik fellazítják a talajt, és befedik a túlzott napfénytől;
- a termesztett növények biológiai sokféleségének növelése – a vetésforgóban több faj kevesebb talajromlással jár;
- növényi maradványokat hagyva a táblán – szerves anyag forrása, amely a talaj mikroflórájának energiaforrása; ennek köszönhetően a következő növények számára biztosítják a szükséges tápanyagokat.
A regeneratív mezőgazdaság céljai
A regeneratív mezőgazdaság holisztikus, biológiai megközelítést biztosít a gazdálkodáshoz. Mi a biológia? Ez agrotechnika, amely magában foglalja a talaj állapotát javító folyamatokat, módszereket és tevékenységeket. A regeneratív mezőgazdaság fő célja a biológia szerint az a talaj szervesanyag-tartalmának megfelelő növekedése és helyreállítása. Ez viszont befolyásolja a talaj regenerálódását és növeli a termőképességét. Emellett a regeneratív mezőgazdaság legfontosabb feladatai és céljai közé tartoznak:
- a talaj, a víz és a levegő védelme a mezőgazdasági szennyeződésekkel szemben,
- kiváló minőségű élelmiszerek és takarmányok előállítása,
- a talaj termőképességének növelése,
- korlátozó anyagok, például növényvédő szerek vagy ásványi műtrágyák,
- Energiatakarékos,
- a növénytermesztés és az állattenyésztés kombinálása,
- állatok legeltetése a talajszerkezet újjáépítésére,
- gondoskodni az állatok jólétéről.
A regeneratív mezőgazdaság alapelvei
Céljaiból és gyakorlatából fakadóan a regeneratív mezőgazdaság fő elve az a talaj szervesanyag-tartalmának megfelelő, megfelelő kezelése. A megfelelő mezőgazdasági termelési gyakorlatok és eszközök megválasztása előnyökkel jár a természeti környezet számára, mint például a természeti erőforrások: a víz, a talaj és az állatok védelme. A regeneratív mezőgazdaság legfontosabb alapelvei a következők:
- az élelmiszerek jobb minősége és egészsége a biológiai feldolgozás és a megfelelő minőségű takarmány elvei szerint állítják elő;
- a talaj termékenységének növelése;
- a talaj, a víz és a levegő védelme a mezőgazdasági szennyeződésekkel szemben (főleg a növényvédő szer- és műtrágya-fogyasztás csökkenése miatt);
- energiaköltségek megtakarítása;
- az agroökoszisztémák nagyobb biológiai sokfélesége.
Összefoglalva, a regeneratív mezőgazdaság a fenntartható mezőgazdaság elveinek megvalósításával hozza nem csak a környezetre, hanem az emberekre és egészségükre is előnyös. A természeti erőforrások felhasználásának hatékonyságát javítja, ahelyett, hogy kimerítené azokat. Ez a mezőgazdaság holisztikus megközelítése. A természettel összhangban előállított élelmiszerek jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. A regeneratív gazdálkodási gyakorlat időmegtakarítást is biztosít (főleg az eke nélküli rendszer bevezetése miatt) és garantálja a magas élelmiszerminőséget. Mindenekelőtt azonban a regeneratív mezőgazdaság harmóniában él a természettel és annak természetes ritmusa.
